A sztúpákról

Ázsiában több ezer éves buddhista hagyomány a sztúpaépítés, és mára Európa számos országában is találkozhatunk ezzel a szakrális jellegű építménnyel, mint például Ausztriában, Németországban, Lengyelországban, Svájcban, Spanyolországban, Görögországban és Magyarországon. A sztúpa nem csak különleges építészeti szépségével vonzza a látogatókat: élő ereje áthatja és lenyugtatja az embert és a tájat; harmóniát és fejlődést hoz, gazdagságot teremt és védelmezi a környezetét. A sztúpát világnézetre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül bárki meglátogathatja, és megtapasztalhatja annak erőteljes hatását; a sztúpák emlékeztetnek minket a személyes fejlődés lehetőségére, amely során kibontakozik saját belső tökéletességünk, az összes csodálatos tulajdonság és képesség, ami bennünk rejlik, és amivel a mások és a saját magunk hasznára válhatunk.
A sztúpa (tibetiül: csörten) a teljesen kibontakozott, minden lényben ott rejlő tapasztaló tudat és a világegyetem tökéletes összhangjának a szimbóluma. A buddhista gyakorlók számára azt szimbolizálja, hogy a tudat tökéletes, igaz természete – a félelemnélküliség, a spontán öröm és az aktív együttérzés –, amelyet a megvilágosodott tanító, Buddha két és fél évezrede felismert, mindenkiben ott rejlik, és mindenki számára elérhető. Békét és szeretetet teremt, amit szinte minden vallás a legfőbb értéknek tekint. Külső formája a meditációs tartásban ülő Buddhát jelképezi, az alapjától a tetejéig a megvilágosodás felé tett lépéseket – a buddhista utat – jeleníti meg. Belsejében relikviák, buddhista szövegek és agyag- vagy gipszszobrok találhatóak.

A sztúpák számtalan módon hatnak ránk. Már az is pozitív változást idézhet elő bennünk, ha csupán meglátunk egyet: aktivizálja tudatunk képességeit, a bennünk rejlő megvilágosodott tulajdonságokat.
A sztúpa közelébe érve egyszerűen csak élvezhetjük a jelenlétét, meditálhatunk mellette vagy körbejárhatjuk a hagyománynak megfelelően, az óra járásával megegyező irányban.
Még akkor is, ha különösebb cél nélkül, látogatóként érkezünk egy sztúpához, váratlanul megtapasztalhatjuk a tudatosság tiszta pillanatait. A sztúpák megmutatják minden egyetemes érték harmóniáját és tökéletességét, egyben arra inspirálnak, hogy fejlődjünk, és kifejlesszük a tudat határtalan képességeit.

„Egy sztúpa az egész világ javát szolgálja. A szél elviszi áldását minden lénynek és rengeteg negativitástól szabadít meg. Aki sztúpát emel a buddhista tanítások és Buddha tiszteletére, biztosan eléri a megvilágosodást. Nagy érdem részt venni az építésében – aki ezt teszi, az a bölcsesség magvait ülteti el a tudatában.” – Lopön Csecsu rinpocse

A becskei Megvilágosodás-sztúpa

A buddhista tanítások szerint nyolc fő sztúpaforma létezik. Mindegyik egy-egy fontos eseményt ábrázol Buddha életéből. A kilenc méter magas becskei sztúpa Buddha 35 éves korában elért megvilágosodását jelképezi. Eredetileg Hamburgban épült volna sztúpa ebben az időben, de 2008 nyarán váratlan hírek érkeztek Németországból, amely szerint az önkormányzat végül mégsem engedélyezte az építkezést. Így kapta meg Magyarország ezt az ajándékot.

Láma Ole Nydahl kérését, hogy a Megvilágosodás-sztúpa Becskén épüljön fel, a neves nepáli buddhista tanító, Serab Gyalcen rinpocse is támogatta. A Megvilágosodás sztúpát 2008-ban 9 hét leforgása alatt, a Becske község mellett található Csigahegyen építettük fel. A sztúpa létrehozását és felavatását Sherab Gyaltsen Rinpoche vezette, mivel sztúpa csak elegendő tapasztalattal és tudással rendelkező buddhista mester vezetésével építhető.
A Maniwa Láma Serab Gyalcen Rinpocse több nepáli elvonulási központ és kolostor vezetőjeként harminc sztúpát épített Nepálban, valamint Franciaországban. Magyarországon több nagyszabású beavatást adott Budapesten és Becskén.

Az, hogy a sztúpa ilyen rövid időn belül felépülhetett hamburgi, magyar és más nemzetiségű buddhista gyakorló barátainknak köszönhető, akiknek nagyszerű munkája eredményeként a 2008 szeptemberében Serab Gyalcen rinpocse és Láma Ole Nydahl felavatta azt, több ezer buddhista gyakorló jelenlétében.